.gif)
Sokáig a blogom címe és még mai napig is a blog Facebook oldala a saját teljes nevem alatt elérhető, tehát nem titok, Szücs Orsolyának hívnak (fú, de régen írtam már le a nevemet magyarul). Azt hiszem ez a név tipikus példa arra, hogy bemutassam milyen nehézségeim vannak a nevemből adódóan.
For a long time my full name was the blog's name, but still today the blog's facebook page includes my full name as well, so it is not a secret that my name is Orsolya Szucs. This name is a typical example to show what difficulties I have because of my name.
A legviccesebb amikor megyek a háziorvoshoz/kórházba és próbálják hangosan kiejteni a nevemet: Could I have miss Orszóóóólia Szüksz please? Haha, ilyenkor mosolygok és amint kimondták, hogy Orsz... már tudom az én nevemet próbálják meg kimondani. Az angolok nagyon próbálkoznak, a kollégáim augusztus óta próbálják elsajátítani a magyar nyelv csodálatos kettős mássalhangzóit, a teljes nevemen gyakorolva.
Mindenkit próbálok általában arról meggyőzni, hogy maradjunk az Orsiban, az a becenevem, mindenki életét megkönnyíti. Ezt angolosan Orshy-nak írom, segít ha látják leírva a nevemet.
Általában emaileknél is Orshy Szucs-nek írok alá és így is hivatkoznak rám már sokan :)
De szívesen viselek névtáblát, nem csak munkahelyen, hogy mindenki megjegyezze a nevemet :).
The funniest is when I go to the GP/hospital and they try to call my name out loud: Could I have miss Orsooooolea Szucs please? Haha, I always smile and when they already say Ors... I know they try to call my name. English people really try, my colleagues try to pronounce my name since August..
I always try to convience everybody to call me Orshy, thats my nickname and it is easy to pronounce. However in Hungarian I write it as Orsy, in English it is Orshy, often it helps people to pronounce my name when they see it written. Usually I sign as Orshy Szucs in emails, and some people referes to me like that. :) But I am more than happy to wear a name tag, and not just at work so everybody could memorise my name.
Örülök, hogy találkoztunk. Már akkor elfelejtettem a nevedet, amikor kimondtad.
Azt ajánlom azoknak akik Angliába készülnek és nehezebben kiejthető/leírható nevük van, találjanak ki valami egyszerű becenevet, vagy akár egy angol nevet amit a magukénak éreznek. Egy lengyel ismerősöm keresztneve Grzegorz (ejtsd: gzsegos), őt például mindenki Greg-nek szólítja, de szereti is.
For a short time (approx 2 seconds) I thought about changing my name, make it a bit British, but then I decided not to, as I love my name, my parents (who I got my name from), and this is me, with this name. So the world has to learn to pronounce my name. :)
I can advise to those people who move to UK and have a name difficult to pronounce, to find an easy, short nickname or an English name which they like. One of my Polish friend's name is Grzegorz, but everybody calls him Greg as he likes it.
A második lehetőség, ha tényleg nem tudják a nevedet vagy csak egyszerűen kedvesek és udvariasak akarnak lenni az angolok, akkor becéznek. Nem csak szülök a gyerekeket, tanárok a diákokat, hanem
akár pénztáros, könyvtáros, bárki.
Nagyon meglepődtem amikor kijöttem Angliába és a pénztáros kisasszony megszólított: "Kérsz egy szatyrot kedvesem?" "Would you like a bag my dear?" Gondoltam, hogy szép gesztus, de ennyire nem ismerjük egymást, hogy csak úgy becézgessük egymást. :D Azóta rájöttem ez itt egy kedves szokás, úgyhogy hozzá is szoktam :)
A kedvenc kifejezésem itt Derby-ban a Hey Duck = Szia kis csibém :) Az egyik nagyobb beosztású főnök köszön így a melóhelyen mindenkinek, időseknek fiataloknak mindenkinek :)
Or the second option could be if people do not know your name, or simply they want to be nice and polite, they will give you nicknames. Not just parents to kids, teachers to students but cashier, librarian, anyone.
I was really surprised when I moved to UK and the cashier said: "Would you like a bag my dear?" I thought she is really polite, but we do not really know each other just to call each other "dear". :D Since then I realised it is a nice British habit so I got used to it.
My favourite one here in Derby is Hey Duck! There is a shift manager at my workplace who calls everybody as duck, from senior to young people.
