Until about 2010 I could say that I hate spontaneity, I have to plan everything and if something doesn't go by the plan, then its done, its over. This has been changed as we moved to England....
Maradj nyugodt, hiszen úgyis minden változik..
Mostanában rengetegszer eszembe jut, hogy mindenki stabilitásra vágyik, senki sem kedveli a változást. Pedig minden változik, semmi sem marad állandó. De miért is kellene mindennapnak úgyanúgy eltelnie? Az úgy unalmas lenne.
Nowadays I think a lot about people desire for stability, nobody likes changes. Even though everything changes, nothing stays the same. But why should everyday be the same? That would be boring.
Vegyünk példának az én életutamat 2010- től a márciusi- áprilisi időszakokra:
Let's see my life as an example from 2010 for the March- April period:
- 2010 márciusában még nem gondoltuk, hogy Angliába költözünk. Az ötlet azután született meg, április 1-jén (Nem volt áprilisi tréfa). Norbi május 6- án én pedig július 5-én érkeztem a szigetországba. Egyik napról a másikra otthagytam az egyetemet, a munkahelyemet és a családomat, hogy megvalósítsam az álmaimat.
In March 2010 we have not thought that we will move to England. The idea was born just after that on the 1st April (It wasn't an April's fools' joke) Norbi arrived on the 6th May and I did on the 5th July. From one day to another I left university, my work and my family to pursue my dreams. - 2011- ben még az első albérletünkben laktunk Norbival; én bejártam egyetemre Buxtonba és részmunkaidőben dolgoztam az egyetem büféjében; Norbi pedig teljesmunkaidőben dolgozott a második munkahelyén.
In 2011 we still lived in our first flat with Norbi; I commuted to the university to Buxton and worked in part-time in the university's bistro; while Norbi was working in full-time in his second workplace. - 2012- ben már mindketten egyetemisták voltunk (én vendéglátás menedzsmentet csináltam, Norbi pedig kulináris művészeteket), de március közepén Skócia felé vettük az irányt a jobb lehetőségek és a jobb anyagi biztonság érdekében. A munka nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért a "móka" csak 3 hónapig tartott, erről az elindulásról itt olvashattok, a problémákról itt és a Derbyba való visszaköltözésről pedig itt.
In 2012 we both were university students (I studied hospitality management and Norbi did Culinary Arts) but then from the middle of March we went to Scotland for better opportunities and for financial stability. Unfortunately the job did not meet the expectations so it last for 3 month, you can read about how we get there, and about moving back to Derby, here. - 2013- ban albérletet és szakot váltottunk, Norbi informatikára, én pedig Humán Erőforrás/Üzleti menedzsmentre váltottam és visszamentem másodévre. Ekkortájt Norbi már pár hónapja a Rolls Royce-nál dolgozott részmunkaidőben, én pedig a Holiday Inn-ben mint recepciós, szintén részmunkaidőben.
In 2013 we moved home and also we changed courses at university, Norbi started studying Information technology and I continued my studies on Human resources/Business Management, 2nd year. Around this time Norbi worked for Rolls Royce for couple of months already in part- time and I worked as a receptionist in Holiday Inn, also in part-time. - Most pedig 2014-ben ugyanaz az albérlet, ugyanaz az az egyetemi szak, csak most passziváltatunk mindketten. Norbi a Rolls Royce-nál informatikus teljesmunkaidőben, én pedig egy nagyon híres brit cégnél vagyok HR adminisztrátor szintén teljesmunkaidőben.
Now in 2014 we live in the same flat, we do the same courses, but we are having a gap year. Norbi works at Rolls Royce in IT in full-time and I work to a famous British company as a HR administrator in full- time.
Ebből is látszik, mennyire minden változik, mennyire más lett minden. Mint ahogyan mi is. Változunk, már nem vagyunk ugyanolyanok mint régen, de azt gondolom, csak előnyünkre vált.
This also shows, how things has changed, and how everything became so different. Just as us. We have changed, we are not like as we were a long time ago, but I think it became an advantage.
2012-ben írtam egy bejegyzést egy 4 éves tervről, amiből már 2 év majdnem letelt. Kiírnék egy belőle egy részletet:
2012-ben írtam egy bejegyzést egy 4 éves tervről, amiből már 2 év majdnem letelt. Kiírnék egy belőle egy részletet:
In 2012 I wrote a blog post about a plan for 4 years, from which almost 2 years have gone. I want to share a bit from it:
Tehát a 4 éves terv lényege, tanulás és munka és, hogy letelepedjünk és berendezzük a lakást, jogosítvány és autó + utazás. Jelenleg kiegyensúlyozottnak érzem magam és boldog vagyok, ismét van cél előttem ami előre hajt.
Remélem 4 év múlva azt írhatom, hogy minden amit leírtam megvalósult és még többet is elértünk mint gondoltunk.
So the main points of this plan for 4 years is to study, work, settle down and furnish the flat, get driving licence, buy a car, travel and save money. Recently I am well balanced and happy, I have a new target which motivates me.
I hope 4 years later I can say that everything became true and we achieved more than we thought.
Megvan az "álom" szak az egyetemen, megvan az "álom" munka, megvan az "álom" albérlet, az autó és már majdnem a jogosítvány is, sőt az utazás is hiszen november végén Fuerteventura-n nyaraltunk. Kiegyensúlyozottak és boldogok vagyunk.
Éééés, általában ilyenkor változik meg minden (na jó, persze nem minden), amikor minden olyan stabilnak látszik. De az a munka ami eddig álom volt, megvalósult. Csakúgy mint az albérlet, és az egyetemi tanulmányok. De hova tovább?
We have the "dream" course at university, the "dream" job, the "dream" flat, the car and almost the driving licence as well, even the travelling as we went to Fuerteventura at the end of November. We are well balanced and happy.
Aaaand thats when everything changes (Oh, okay, not everything) when it looks so stable. The job which was a dream before, became true. Just as the flat and the university studies. But what's next?
Semmi sem örök, tudni kell az élet változásaival élni vagy az élet rákényszerít.
Akkor most hátra kellene dőlni és ennyi?? Elértem amit akartam, nincs hova fejlődni? Óó hát dehogynem. Új cél, új irány mindig is van és lesz is. Ezért májustól egy nagy változás fog bekövetkezni az életembe, amire sohasem gondoltam volna és mint mindig, mindenki hitetlenkedve néz, hogy ez valóban sikeres lesz-e. Hát persze, hogy az lesz. Ha mindig mindennek úgy állnék neki, hogy nem lesz jó, akkor miért is vágnék bele?
Úgy élem az életem, hogy mindent megteszek azért, hogy az álmaimat megvalósítsam.
So then should I lay back and do nothing? Did I gain what I wanted, can I still improve? Ooh, of course I can. There is a new goal and direction and there will always be one in the future. From May I will have a big change in my life which I have never thought about, but as always nobody thinks that this can be successful. Of course it will be. If I start everything in doubt why would I do it? I live my life in a way where I do everything to achieve my dreams.