Egy meghal, egy megszületik/ One dies, one born

Én és Foltos/Me with Foltos


Ahogy már írtam, márciusban nem gondoltam volna, hogy lesz kiskutyánk. Terveztük, de akkor azon a kedden egyszer csak megtaláltuk és onnantól kezdve nálunk lakik. Hihetetlen örömöt éreztem és érzek mind a mai napig amikor látom milyen szép, ügyes és milyen jól fejlődik.

So as I mentioned it already, I have not thought in March that we will have a little puppy. We were planning to have one, but on that Tuesday we just found her and since then she lives with us. I was extremelly happy and still to see how beautiful, clever she is and how she grows.
Poppy
Ugyanilyen örömet éltem át 6 évvel ezelőtt, amikor megkaptuk Foltos-t egy keverék kisfiú kutyát. Nagyon imádtam őt, emlékszem tél volt (mivel kinti kutya volt) ezért bevittem a pincébe és inkább ott feküdtem vele, csak hogy együtt lehessünk. Csodaszép kiskutya volt. Aztán nőtt és egyre nagyobb lett, mígnem egy 22 kilós srác kutya lett rasta hajjal.
Igyekeztem minél több időt tölteni vele, tanítgattam, hihetetlenül okos kutyus volt, nagyon sok parancsot tudott: ül, fekszik, ugrik, pacsi mindkét kézzel stb.
Furcsa volt, hogy 2010-ben amikor kiköltöztem Angliába, már csak félévente láthattam őt, de elmondhatatlanul örültünk egymásnak minden találkozásnál. Ugrált, nyüszögött örömében és amikor 1-2 hét után visszaindultam Angliába mindig sírva búcsúztunk.

I had similar feelings 6 years ago when we got Foltos (spotty) who was a cross breed male dog. I love him so much, I remember it was winter (he lived outside) and I took him to the garage and I lied down with him so we could be together. He was a beautiful little puppy. He started growing, and he became quite big because he was 22 kilo with rasta hair.
I tried to spend as much time as I could, I trained him, he was incredibly clever as he knew some orders such us: sit, lie down, jump, give a paw with both hands. etc
It was really strange when in 2010 I moved to UK and I only saw him in every half year but we were extremelly happy for each other at every occasion. He jumped, cried and 1-2 weeks later we said goodbye to each other in tears.

Foltossal/With Foltos
Aztán eljött múlt hét amikor ő úgy gondolta átlátogat a szomszédba, biztos társaságra vágyott. Meg is kapta, ugyanis az ottani kaukázusi kutya jól ellátta a baját, de megmenekült. A kerítést azonnal befoltozta a kedves szomszédunk (tényleg jóban vagyunk velük). De aztán most vasárnap valamiért, ki tudja miért megint talált egy lyukat amin átfért és ismét önszántából átment. Végleg. Hiszen ott maradt. A kaukázusi kutya úgy gondolta megleckézteti örökre. Sikerült, már nem jön vissza többé soha.

Then last week he thought he will go to the neighbours, he must have needed a company. He got it, because the neighbour's dog who is a Caucasian dog attacked him, but he has been rescued. My lovely neighbour immediately patched the fence. But then this Sunday Foltos who knows why found another hole and visited that dog again voluntarily. Forever. He died there. The Caucasian dog thought to give him a final lesson. It was successful as my dog will never come back.

Rengeteg kérdésem van, úgyanúgy mint a családomnak, a szomszédaimnak is akik szintén nem értik miért tette ezt a kutyájuk. Persze, védi a területét. Jogos. De ennyire?

I have so many questions, just as my family and my neighbours because they do not even understand why did their dog do this. Of course he protected his area. Right. But this much?

Hatalmas szívfájdalmam habár nem láttam mindennap (és talán ezért kisebb is a fájdalmam mint a családom többi tagjának) de közben itt van Poppy is, aki szintén egy kis angyal, mint amilyen Foltos is volt. 4 hónapos, tanulja hogyan legyen szobatiszta, a különféle parancsokat: már tud ülni, feküdni, ugrani és pacsit adni. Egy igazi örömforrás amilyen Foltos is volt.

I am really sad however I have not seen him every day (I think I have less pain than my family) but then here is Poppy for me, who is such an angel as Foltos was. She is 4 months old, learns how to be housetrained, and she knows how to sit, lie down, jump and give paw on order. She is such a source of joy as Foltos was.
Poppyval/With Poppy
Remélem Foltos tudja, hogy miért ment át és most már boldogan játszik fent az égben az összes eddigi kutyánkkal.
Az én feladatom pedig az, hogy mindent megadjak ennek a kiskutyusnak, aki most is itt ül az ölemben.

I hope Foltos knows why he went there again and he plays happily in heaven with our previous dogs. Now my main task is to give everything to this little beauty who is now sitting on my lap.