Júli 15

Ettől a naptól nagyon féltem. Mint utólag kiderült, feleslegesen. Át kellett mennem egyedül Nottingham-be, ami nagy falatnak tűnt közben pedig nem volt az.
  8-kor keltem, hogy mindent meg tudjak csinálni, ne hagyjak itthon semmit stb. Kimentem a Derby busz pályaudvarra, 15 perccel előbb érkeztem. Az épület nagyon modern, nemrég készült el. Elég nagy busz pályaudvar, de minden frankón ki van írva, nem igazán lehet eltévedni. A buszvezető nagyon kedves volt, mosolygott, látszott rajta, hogy szereti az embereket, szeret buszt vezetni. Nem azt láttam mint itthon, hogy a buszvezető már fáradt, nincs kedve a világhoz...nem ragozom tovább.. Természetesen tisztelet a kivételnek.
  A busz nagyon kényelmes, ki van párnázva az ülés, majdnem elaludtam annyira kényelmes volt. Tiszta, szép jó volt utazni. A buszjegy 4,60 Font, ami sztem nem volt drága, jó, nem mindennap akarok átmenni Nottinghambe, az úgy már húzós lenne.
  Amint megérkeztem, eléggé elveszettnek éreztem magam. Hiába írtam le az utca neveket, eléggé paráztam. Aztán sikerült megtalálnom a bevásárlóközpontot, és az utcákat is. Azért igénybe vettem az utca emberét is, akik habár nem nagyon tudtak segíteni, nagyon kedvesek voltak. (Volt egy idős házaspár, ők tudtak is segíteni, és még barátságosak is voltak.)
  Megérkeztem a Job Centre-be, ott egy nagyon mogorva néger fickó fogadott, ráadásul nem is értettem mit mondott. Egylégterű volt az iroda, és több személy volt akik úgy szólították a várakozókat. Én voltam az első, aki megérkezett, és én lettem az utolsó aki "behívtak". Persze, az én "szerencsém", hogy egy olyan fickóval történt az interjú, aki annyira hadart...De azért értettem. A Szücs-öt, o-val írják és amikor kiabálta a nevemet akkor valami olyasmit értettem SZZZZZ...I don't know. Szóval egy ilyen név Angliában elég nehézkes. Lebetűzni a telefonba, mindig megérteni, ha engem keresnek. De mindegy szeretem a nevemet. :)
  Kb. összvissz 10 percet voltam a Job Centre-be, aztán benéztem a bevásárló központba, sikerült beszereznem egy otthoni papucsot és jöttem is haza. 1-re itthon voltam.
  A város nagyon szép volt, a busz is tökéletes volt, úgyhogy nagyon pozitív ez a nap, nem tudom mitől féltem. Ami negatívum napok óta az az ESŐ. Utálom az esőt. (Most mindenki mondja, hogy hát persze Angliában mit várok...de néha lehetne 30fok :D)A múltkor tök jó volt, hogy 30 fok volt, most meg napok óta 15-17 fok, és eső, szél. Nem lehet semerre mászkálni, mert esik. Nem lehet csak úgy kimenni a parkba, mert esik. A lényeg, nem szeretem az esőt. Megkérnék mindenkit, ha lehet küldjetek, egy kis napsütést, és sok plussz fokot. Amint a képeken is látjátok, egyik pillanatban süt a nap, azt hiszem van még valami remény, de aztán rosszra fordul az időjárás.
  Az NI számot asszem két héten belül kapom meg, a kártyát pedig 6-8 héten belül.