Egy kis személyes/A bit of personal

El sem hiszem, hogy már elkezdődött a 4. félévem az itteni egyetemen. Mindig is az álmom volt, hogy külföldön tanuljak és néha még mindig meglepődök rajta, hogy ez sikerült.
I cannot believe that the fourth semester has already started. I always wanted to study abroad, and sometimes I am still surprised that my dream became reality. 



Nagyon örülök, hogy mindeketten egyetemre járhatunk és ennyire szépen alakul minden, de néha nagyon nehéz ezt az egészet fenntartani. 17 éves korom óta folyamatosan dolgoztam suli mellett (gimi majd egyetem), de akkor a zsebpénzért dolgoztam most pedig a megélhetésért. Amíg Norbi teljes munkaidőben dolgozott, pénzügyileg sokkal jobb helyzetben voltunk, most éppen a legszükségesebbre futja, de így is jó, mert fent tudjuk magunkat tartani, és külön lakást bérelni és nem szenvedünk semmiből hiányt . Persze, márciustól az egyetemen rengeteg rendezvény lesz, tehát tényleg rendbe jövünk anyagilag, + remélem, hogy az 5 csillagos hotelhez mehetek egy 6 hónapos gyakorlatra.

I am really happy that both of us can study in the university and everything is going well, but sometimes it is very hard to keep this up. I work in part-time since I was 17 but earlier I worked for pocket money, now I work for living. When Norbi worked in full-time we had much more money, but now we can afford only the most necessary things but it is still good because we can keep up ourselves, rent our own flat and we do not lack from basic things. Of course from March there will be lot of events in the uni, so we can earn more money and also I hope I can go to work to the 5star hotel.


Azt nem szeretem, hogy a félév csak 12 hétig tart és ilyenkor lehet a legtöbb rendezvényen dolgozni, ilyenkor vannak nyílt napok.  Tehát egyik felem a munkában, másik felem a tanulásban és próbálok pihenni is. Tudom, hogy rengeteg ember éli így mindennapjait, de nekem ez egy új helyzet és még meg kell szoknom.

I do not like that the semester is only 12 weeks long, and that is when we can work on events and on open days. So half of me is always working, half of me is always studying, and then I am trying to rest a bit. I know that lots of people live like this, but for me it is a new situation so I have to get used to.

Optimistán jöttem ki, és még mindig az vagyok, hiszen tudom, hogy ha jövőre befejezem a sulit, rengeteg lehetőség nyílik meg. Nyílván nem kapok egyből menedzseri munkát, de elkezdhetem valahol, ahol diploma nélkül nem tudnám.

I was optimistic when I came to England and I still believe that when I will finish the uni there will be lot of opportunities. Obviously I will not get a manager position straight away, but I can start somewhere what I cannot achieve without a degree.

Sokat változtam az utóbbi másfél évben, az értékrendem is megváltozott. Olyan dolgok kerültek előtérbe, amikkel azelőtt egyáltalán nem foglalkoztam.

I changed a lot during this one and half year, and the value system in my life changed as well. I give priority for things which I have never dealt with before.

Sokat segít, hogy szüleimmel szinte mindennap beszélek skype-on, igénylem is ezt, hiszen nagyon hiányoznak és attól még, hogy 2000km választ el minket egymástól ugyanúgy elmesélek nekik mindent. Biztos nekik is nehéz ez a helyzet, de úgy gondolom megéri, mert látom, hogy itt talán jobb jövőm lehet mint otthon. Egészen eddig nem döntöttem el, hogy maradunk-e vagy pedig hazamegyünk diploma után, de egyre jobban azon vagyok, hogy maradjunk. De majd meglátjuk a sors úgyis mindent elintéz majd.

It helps a lot that I can speak with my parents almost everyday on Skype. I need this because I miss them so much and although they are 2000km far I want to tell them everything what happens with me. I am sure that this situation is difficult for them as well as for me but I think it worth because I believe that I can have a better future here. Until now I could not decide about going home after graduation or not, but I am strongly thinking about staying here. But we will see because fate will take care about everything.