Augusztus 9-13

Az ügynökségnél megmondták, hogy ez a pakolós meló csak két hétig lesz. Pénteken, 6-án 1kor elengedtek ugye minket, és azt mondták az ügynökség fel fog hívni, hogy hétfőn mikor kell menni. Persze nem hívtak. Nekik ez nem fontos. Hétfőn egyik kollégámmal bementünk 8-ra, erre a műszakvezető azt mondta menjünk haza, az ügynökség hívni fog, de valószínűleg 12-1re kell visszamenni melózni. Boldog voltam... Az ügynökség hétfőn 3kor hívott fel, hogy kedden fél 9-re kell menni. Okés. Kedden 3kor bejelenti a műszakvezető, hogy ugye mindenki tud maradni 6ig?! Mert egyébként arról volt szó, 5-ig maradunk. Na mindegy, eléggé szívattak minket. Aztán a szerda csütörtök egész jó volt, mert habár 8kor kezdtünk és 6ig maradtunk már nem csak azokat a kártyákat csináltuk, hanem magazinokat csomiztunk. Tudtam örülni minden apró változásnak. Pénteken szokás szerint bementünk 8-ra, erre közölte az überfőnök, hogy rám, és egyik "barátnőmre" nincs szükségük. Egyszerűen azért, mert nincs annyi munka. Azt hiszem először akkor voltam a legmérgesebb itt Angliában. Tehát összesen kb. dolgoztam 28-30 órát, az nem lesz annyi pénz amennyit szerettem volna. Ja, és azt mondta az überfőnök, hogy az ügynökség fel fog hívni, hogy hétfőn hányra menjünk. Pénteken fel is hívtak, de megmondtam, hogy rám ne számítsanak 2 hétig, mert angolt kell tanulnom. Pénteken elmentünk vásárolni (direkt nem írom, hogy shoppingolni, mert attól mindenki csak ideges lesz :) ) Az új szerzeményeimről a következő bejegyzésben olvashattok részletesebben.