Szeptember 22

Először is anyumnak és keresztapámnak nagyon sok boldog születésnapot kívánok. Ilyenkor mindig összeszorul a szívem, hogy nem lehetek otthon, de remélem "megéri".
  A mai napon találkoztam Lisandrával a busz pályaudvaron. A buszon unatkoztam, úgyhogy elkezdtünk zenét hallgatni, mindig ő választott zenét a mobilomról :) Nagyon kedves, és mindig mindenben segít nekem. Nagyon sokkal tartozom neki.
  A mai nap volt pár előadás, ami nem kötelező, csak előnyünkre válik, ha megjelenünk. Volt szó a hallgatói önkormányzatról, akik rengeteg programot ajánlanak a diákoknak, hatalmas bálokat szerveznek. A májusi bál a legnagyobb, ott például olyanok léptek fel mint Sugababes, Girls Aloud, Pendulum és sokan mások, csak őket nem ismerem.
  A második előadás (kb.20 perces előadások voltak) a részmunkaidőről szólt. Van egy ügynökség aki segít melót találni Derbyban és Buxtonban is, csak regisztrálni kell. A következő a karrier tanácsadás volt, annak a végéről eljöttem, mert játék volt, és nem volt párom, úgyhogy hagyjuk is.
  Lisandra közben elment megkeresni egy srácot, aki abban segít neki, hogy hogyan kaphatna szociális lakást, mert Nottinghamből eléggé rossz a bejárás. Angelahoz az egyik irodistához be kellett lépnem a diákhiteles papírommal. Kérdésemre azt válaszolta, hogy a diákhitelről és a támogatásról novemberben fogok értesülni, hogy megkaptam-e egyáltalán.
  A recepcióstól megkérdeztem, hogy hol találom Leonardot, vagyis tudom, hogy ő nincs bent, de a helyettesét. A nő kérdezte mi a problémám: a probléma az, hogy csütörtökönként fél 10 kor végzek a suliba este! ami szerintem nonszensz, de az még gázabb hogy nincs mivel haza mennem. Mondta hogy felhívja Saraht. Persze nem vette fel, úgyhogy írt egy mailt, de mielőtt elküldte volna, megint telefonált, és felmentünk az étterembe. Egy bácsika elküldött egy másik bácsikához, aki mondta hogy igen, Sarah fog tudni mindenben segíteni. Úgyhogy azt mondták hívnak ha van valami. Nem hívtak még.
   Lisandra még ott maradt a szoc lakás miatt, úgyhogy egyedül jöttem haza. Egyszerűen nem tudok betelni ezzel a gyönyörű tájjal, eszméletlen.
  A mai napon sikerült megkeresnem a magyar lányt iwiwen, vissza is írt, úgyhogy holnap találkozunk. Végre valaki aki megért az anyanyelvemen.